Húrtalan hegedűn fátyolos dal,
áthatol ólomszín ablakodon,
lelkem mély fájdalmát elzokogom...
mért taszít tőled egy jéghideg fal?
Bennem a szerelem tüzeket gyújt,
tündöklő, táncoló, lángokkal ég,
millió sebet ejt, vörös a lég...
húrtalan hegedűn felsír a múlt.
Vedd elő legszebbik hangszered ma,
húrjain játsszon a napfény keze,
nézz bele merengő álmaimba!
Hallod hogy omlik a fal... fényzene,
ősrégi szerelem-hívó ima,
s jégfalat mos forró vér ereje.
