Szeitz István - Négy sorban

Neked nem írok álmatlan éjet
hátnak feszülő keresztet
neked nem írok semmi szépet
csak tudd, mennyire szeretlek

Szeitz István - Megtisztulás

Neked álmodtam nagyra az álmomat,
hogy belőled merítsek, ha fáj.
Miattad istennel is rendeztem a dolgokat,
és nem rettent éj, álom, halál.

Látod már, nem lehet valami
együtt törvényes és boldog,
De édes a bűn, mert van bűn, ami
lemos minden földi mocskot.