2010. augusztus 20., péntek

József Attila - Az a szép régi....



"Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan,
mint aki gondol egyet a susogó lugasban,
föláll és szertepillant és hirtelen megindul
és nekivág az útnak, mely a kert bokrain túl
ott lappang, elvezetni a távolokon által,
két oldalán a búcsút integető fákkal."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése